Interjú Major Veronikával

Szövetségünk sajtófőnöke, Kalapos Mihály interjút készített Major Veronikával az elmúlt időszak történéseivel, a müncheni VK-n sportpisztollyal elért döntős helyezéssel, a jövővel, a tervekkel kapcsolatban. Az interjúkat szeretnénk rendszeressé tenni a jövőben, hogy minél többet tudhassunk meg a lőállásból néha nem látható dolgokról, témákról is.  

 

Megcsinálni a lehetetlent

 

Major Veronika. Idehaza már egy fogalom, egy brand a sportlövészetben. De rövidesen meg kell majd tanulniuk a külföldieknek is a nevét, hiszen páratlan az a teljesítmény, amellyel az idei maribori, 10 méteres Európa-bajnokságon megnyerte mindkét futócéllövő számot és a légpisztolyt is – a junioroknál. Élete első Világkupa versenyén pedig sportpisztolyban a nyolcadik helyet szerezte meg. A BEFAG Keszthelyi Erdész Lövész Klub versenyzőjével beszélgettem.

  • 2016-ban Önt választották az év női sportlövőjének idehaza. Mivel érdemelte ki? Nem nagyon szokás junior versenyzőnek adni ezt a díjat.
  • Gondolom azzal érdemeltem ki, hogy a Suhlban megrendezett futócéllövő szakági világbajnokságon a 10 méteres 20+20 lövéses számban világbajnok lettem. Összességében juniorként ebben a szakágban három vb aranyat és hét Eb elsőséget gyűjtöttem az évek során. Egyébként idén még el tudok indulni az első alkalommal kiírt junior világbajnokságon, ami szintén Suhlban lesz, de 2018-től már csak a felnőttek között versenyzem.
  • De már most is a felnőttek között versenyez. A legutóbbi, müncheni Világkupán például nyolcadik volt sportpisztolyban.
  • Ez volt életem első nemzetközi versenye sportpisztolyban, és egyáltalán az ötödik versenyem ebben a számban. Ehhez képest az alapversenyben 584 kört lőttem, és bekerültem a döntőbe. Az egyéni csúcsomat pár nappal korábban Budapesten, a Fehér úton értem el, 585-tel. Sportpisztollyal még nagyon az út elején járok, de légpisztolyt is csak nagyjából három éve lövök.
  • Főleg ennek tudatában tűnik hihetetlennek, hogy az idei, maribori Európa-bajnokságon a juniorok mezőnyében nemcsak a futócéllövők 20+20 és 40 vegyes számát nyerte meg, de légpisztolyban is első lett.
  • Januárban, Münchenben egy nemzetközi versenyen légpisztollyal 389 körös junior országos csúcsot értem el, ami egyben a felnőtt magyar rekord beállítása is volt. Ez kellő önbizalmat adott a kontinensviadalra. Az pedig csak növeli a teljesítmény értékét, hogy Mariborban egyazon napon lőttem a futócél normál számot és a légpisztolyt. Kicsit izgalmas volt, hogy nehogy lemaradjak valamelyikről, de sikerült mindkét számban elindulnom.
  • Erre még visszatérünk, de gondolom, hogy évekkel ezelőtt azért kezdett el pisztollyal is lőni, mert a futócéllövészet már nem olimpiai szám, és nem úgy tűnik, hogy valaha is visszakerül az ötkarikás programba.
  • Igen, természetesen az olimpia a cél. Először a kvóta megszerzése, mondjuk már Tokióra.
  • Akkor viszont előbb vagy utóbb le kell mondania a futócéllövészetről, és csak a pisztolyra koncentrálni.
  • Az igaz, hogy az olimpián csak pisztolyos számok vannak, és előbb-utóbb a pisztoly fontosabbá válhat, de egyelőre nem szeretném a futócéllövészetet sem elhanyagolni. Inkább megpróbálom minél többször megcsinálni a lehetetlent, vagyis ha a csapatba kerülök, akkor szeretnék minden versenyszámban lőállásba lépni. Azért is, mert a junior eredményeimmel a felnőttek között is tudok nyerni a futócéllövészetben. Ami pedig a jövő évi, dél-koreai felnőtt világbajnokságot illeti: jó lenne elindulni a két, 10 méteres futócéllövő szám mellett (50 méterest nem is rendeznek a nőknek – a szerk.), légpisztolyban és sportpisztolyban is.
  • Azt tudjuk, hogy Keczeli Zoltán az edzője. Ő mindent tud a futócéllövészetről. De ki segíti a pisztolyos munkáját?
  • Keczeli Zoltán az edzőm, az évek alatt ő is belekóstolt a pisztolyba. Abban is tud tanácsokat adni, de Győrik Csaba szövetségi kapitány segít még. Amúgy az unokatestvérem, Sándor István javaslatára kezdtem el lőni 2009 szeptemberében. Németh Gyuszi bácsinál tanultam meg a sportág alapjait, de hamar Keczeli Zoltánhoz kerültem. Látták bennem a tehetséget. Édesapám másfél éves koromban meghalt. Édesanyám kezdetben megrémült, kicsit viszolygott a fegyverektől, idegenkedett a lövészettől, de aztán megnyugodott. Látta, hogy a sportlövészet egy jó sportág, a lövész társadalom pedig egy remek közösség.
  • Milyenek a lehetőségei? Vannak-e lőszergondjai?
  • A klubomtól és a szövetségtől minden lehetőséget megkapok. Minden feltétel adott. Nekem önerőből nem kell sem puskát vagy pisztolyt, sem lőszert vennem.
  • A pisztolyos szakág eredményes versenyzői hogyan fogadták? Mennyire látják Önben a vetélytársat? Gondolok például a vb bronzérmes Tobai-Sike Renátára vagy az Európa-bajnok Csonka Zsófiára.
  • Mindenki segítőkész. Csak köszönetet mondhatok, hogy befogadtak és segítik a munkámat. Tanácsokat adnak. Annak persze örülök, hogy számolnak velem.
  • A sportlövészet mellett a tanulás mennyire fér bele az életébe?
  • Az érettségi után elvégeztem egy OKJ-s képzést, most gyógy- és sportmasszőr vagyok. Gyógytornász szeretnék lenni, a Pécsi Tudományegyetem kihelyezett karán, Zalaegerszegen tanulnék. Keszthely és Zalaegerszeg csak 40 km-re van egymástól, így ez nem lenne megoldhatatlan feladat.
  • A hozzáértők azt mondják, hogy a tehetsége alapján egyszer olimpiai bajnok lesz. Mit szól ehhez?
  • Maximalista vagyok. Nagyon tudok magamra haragudni, ha nem sikerül egy lövés. Az olimpiára először ki kell jutni, de ott már az érem a cél.

KM